Ady Endre, George Washington, Ignotus, Mozart, Simón Bolívar, Mark Twain, Winston Churchill, Kosztolányi Dezső, Franklin D. Roosevelt, Benedek Elek, Silvio Berlusconi, John Jacob Astor, Türr István, Samuel Colt, Oscar Wilde, Wekerle Sándor, Edwin „Buzz” Aldrin, Mechwart András. Első ránézésre nehéz eldönteni, mi a közös ezekben az emberekben – nem éltek egy időben, nem ugyanazzal keresték a kenyerüket, és más-más országokban éltek. Egyetlen dolog köti össze őket: a szabadkőművesség, amely akarva-akaratlanul formálta az elmúlt 300 év közéleti és politikai történéseit szinte az egész világon.

Anglia és Franciaország a bölcső

Az első szabadkőműves csoport – vagyis ahogyan ők hívják magukat, páholy – a 18. század elején alakult meg Angliában, a modern szabadkőművesség története pedig 1717-ben kezdődik hivatalosan, amikor az első négy ilyen páholy összefogott, a Premier Grand Lodge of England (az első angol nagypáholy) név alá csoportosult, és 1723-ban kiadta a szabadkőműves alkotmányt. Erre válaszul 1751-ben megalakult az Antient Grand Lodge of England (Ősi Angol Nagypáholy), amely kicsit más elveket követett, mint hagyományos elődje.

A következő ehhez hasonló nagypáholy 1773-ban jött létre Franciaországban Francia Nagyoriens néven – ez később fokozatosan elhagyta az angol hagyományokat, és új elvek szerint kezdett működni, ezért 1877-ben elszakadt a brit páholyoktól.

1775-ben sajátos rendszer alapján létrejött a Magyarországi Szabadság páholy, amelynek elsődleges célja a hazai elmaradott állapotok megreformálása volt. I. Ferencig az uralkodók nem igazán szóltak bele a páholyok működésébe, II. József egyenesen támogatta is őket, hogy saját oldalára állítsa a szabadkőműveseket. I. Ferenc azonban betiltotta a páholyokat, és csak 1848 után alakulhattak újra.

Forrás, kép forrása: origo.hu