Jump to content

Te kitörölnéd az emlékeid?

2020. 11. 11. 10:16

Mindenkinek vannak rossz emlékei, de nem kell velük megbarátkozni: egy érdekes módszerrel akár el is törölhetők.

Egy azóta is kísértő eset az iskolából, egy szellemként előtűnő, komoly baleset traumája, egy megsemmisítő leégés ezernyi ember előtt. A rossz emlékek sokfélék lehetnek, de közös tulajdonságaik, hogy mindenki fejében vannak ilyenek, és nagyon nehéz letenni őket.

Ártó mérgekként, sötét felhőként bújnak meg a tudat leghátsó zugaiban, és hirtelen ugranak elő. Még a legszebb pillanatokat is képesek beárnyékolni. Ha tehetné, az ember örökre hátrahagyná ezeket a bántó képeket, vagy ha egycsapásra varázserőre tehetne szert, talán inkább meg nem történtté tenné őket. Erre sajnos nincs lehetőség, de a tudomány embereinek van egy zseniális módszere, aminek érdemes adni egy sanszot.

Így működik a memóriaradír

Különös, hogy némely eseményekre örökre emlékezni szeretne az ember, másokat pedig szíve szerint eltörölne, de a tudomány emberei szerint éppen ez lehet a megoldás kulcsa. Egyfajta fordított memorizálásra van szükség ahhoz, hogy egy rossz emlék feledésbe merüljön, tehát éppen annak az ellenkezőjét kell csinálni, mint amikor meg akarunk jegyezni valamit.

Ha valaki szeretne megőrizni a memóriájában egy eseményt, időről időre felidézi, és részleteiben átgondolja. Ha viszont épp a feledés lenne a cél, akkor Michael Anderson és Colin Green közös elgondolása segíthet, a TNT ( Think-No think, vagyis Gondol-Nem gondol) módszer, mely egyfajta memóriaradírként működhet. Mindössze annyit a teendő, hogy amikor beugrik a kellemetlen emlék, nem szabad rágódni rajta és végigvenni újra és újra a történteket, hanem tudatosan blokkolni kell a gondolatot. Azzal, hogy az ember minduntalan megálljt parancsol a dolog felidézésének, arra programozza az agyát, hogy dobja a süllyesztőbe az emléket.

Andersonék a kétezres évek elején kísérleteztek a TNT-paradigmával, és úgy találták, bebizonyosodott a működése. Résztvevőiknek egy olyan listát adtak, melyen összefüggéstelen szópárok szerepeltek. Miután memorizálták azt, az egyik szó láttán meg tudták mondani, mi tartozott hozzá. Ám azután, hogy azt kérték tőlük, felejtsék el a szópárokat, egyre és egyre rosszabbul teljesítettek a teszteken.

A módszer olyan egyszerű, mint ahogy hangzik. Mégis érdemes adni neki egy esélyt, és kipróbálni, valóban működik-e Anderson és Green memóriaradírja. Bár a két kutató elgondolásának bőven akadtak kritikusai, az esély mindenképpen adott, hogy a rossz emlék örökre köddé váljon.

(Forrás: femina.hu / fotó: pixabay.com)