Segít befelé koncentrálni, lélekben ellazulni, testben feszesedni - akik jógáznak, sokan érvelnek hasonlókkal, miért választották ezt a mozgásformát. Valószínűleg keveseknek jutna eszébe, hogy az agyukat szeretnék vele fejleszteni.

Pedig a jóga erre is jó: pozitív hatást gyakorol az agyra több szempontból is, mint azt az Illinoisi Egyetem és a Wayne Állami Egyetem kutatói 11 kutatás során megállapították. A kutatás két vezetője Neha Gothe és Jessica Damoiseaux voltak.

A kutatások közül ötben olyan résztvevőket vártak, akiknek addig nem volt tapasztalatuk a jógában. 10-24 hónapra, heti 1-2 jógaórára hívták őket, és a záróalkalom után megnézték, hogy miben változott az agyuk a kezdeti vizsgálat óta. A többi hat kutatásban olyanok vettek részt, akik amúgy is szoktak jógázni. Mindenkivel a hatha jóga gyakorlatait végeztették, melyben mozdulatok, meditáció és légzésgyakorlat is van. Minden vizsgálathoz képalkotó eljárásokat alkalmaztak, mint az MRI és az fMRI.

- A 11 kutatási anyag kiértékelésekor azt láttuk, hogy néhány agyi régió fejlődésnek indul. Ezek a változások nem feltétlen hasonlítanak azokra a változásokra, melyeket más sportok okoznak az agyban, bár az aerobikozóknál hasonlóképp nő a hippokampusz - mondta az egyetem kineziológiai és általános egészség professzora, Neha Gothe.

Így javítja az agyműködést a jóga

A kutatók szerint a hippokampuszt növelő jóga hatására a memória javulhat. Mint mondják, a memóriafolyamatokért felelős agyterület a korral egyre kisebb lesz. Ez az első olyan agyterület, amelyre a demencia kihat. Bár kizárólagosan nem lehet állítani, hogy a jóga gyarapította a hippokampuszt, de feltételezhető az összefüggés.

A jóga több más folyamatban felelős agyterületre is pozitívan hathat az eredmények szerint. Az amigdala, mely az érzelmek szabályozásáért felelős, ugyancsak fejlődést mutatott, és bizonyos további agyterületek is, így a tervezésért, döntéshozatalért, multitaskingban felelős, a tanulási folyamatokban szerepet játszó, illetve a jó választás meghozásában használatos terület is.

Hogy felmérjék az agyra gyakorolt kedvező hatásokat, a kutatás részeként kognitív teszteket írattak a résztvevőkkel. Ezek alapján megállapították, hogy - hasonlóan az aerobikozókhoz - a jógázók teszteredményei a jóga hatására javulhattak. Tekintettel arra, milyen sok agyterületre hat fejlesztőleg a mozgásforma, ez nem is meglepő.

Stresszcsökkentő

Bár, mint Gothe mondja,  egyelőre nem lehet 100%-osan kijelenteni, hogy a jóga és a jobb agyműködés összefügg, nagy a valószínűsége. A jóga azonban nemcsak okosít, hanem nyugodtabbá is tesz.

Megfigyelések szerint a stressz az állatoknál és az embereknél is a hippokampusz zsugorodását okozza. A jóga viszont mérhetően stresszcsökkentő hatású, és növeli a hippokampuszt, tehát ellenhatást gyakorol.

Ezt a feltevést is egy vizsgálat segítségével mérlegelték. Megnézték, hogy nyolc hét jóga után hogyan reagál a résztvevők szervezete a feszült helyzetekben: stresszhatásnak tették ki őket, majd megmérték szervezetük stresszhormonszintjét, azaz kortizolszintjét. Azt látták, az alanyok testében kevesebb kortizol termelődik, mint azoknál, akik nem jógáznak, vagyis a stressz negatív hatásait a jóga hatékonyan csökkentheti.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek a témában. Laikusként ugyanakkor az eredmények már ezen a ponton is kecsegtetők: azok, akik eddig bizonytalanok voltak, elkezdjenek-e jógázni, ezek tudatában valóban kedvet kaphatnak hozzá, hogy testüknek, lelküknek és agyuknak is kedvezzenek a jógával.