Angolul tudatosságot, figyelmet jelent a mindfulness szó, de, akik a lélek, a szellem működésében jártasak, tudják, a fogalom egyfajta kontrollált gondolkodást, akaratlagos gondolati fókuszváltást is jelent.

A mindfulness ebben az értelmében, bármilyen divatosan cseng, nem új keletű dolog. Gyökerei Amerikában és Európában akkorra nyúlnak vissza, amikor a második világháború után a keleti vallások lassanként teret nyertek a nyugati kultúrában. A mindfulness ugyanis egy keleti vallásos alapokon nyugvó, régi szemlélet. 

A mindfulness alapjai

A fogalom egy 2500 éves buddhista írás, a Szatipatthána szútta, azaz Az éber figyelem alappillérei című írásból származik, a szó alapvető buddhista kifejezés. Ebben az említett írásban Buddha azt foglalja össze, milyen testi és tudati tapasztalatokra irányítsa az ember éber figyelmét, hogy csökkenthesse szenvedéseit. A mindfulness fogalma első ízben Thomas Rhys tollából született meg 1881-ben.

Bár a mindfulness gyökerei nem változtak, napjainkban inkább egy jobb élet vagy épp a gyógyulás reményében alkalmazott módszer. Annak kipróbálása, gyakorlása nem követeli meg vagy feltételezi a buddhista vallás meglétét.

Mi a mindfulness lényege?

A mindfulness-t más szóval tudatos jelenlétként nevezik meg. Ha az ember figyelme elkalandozik, azt felfedezve ő tudatosan visszaterelheti a jelen pillanathoz, majd ismét megteheti, ha ez a figyelemelterelődés megint bekövetkezne.

A mindfulness három szintje a testi érzékelés, az érzelmek és a gondolatok. Amikor valaki gyakorolja a mindfulness-t, ezeknek a tapasztalatoknak a testi és tudati tereit járja be, és ezek összefüggéseit ismeri meg. A mindfulness az itt és mostra helyezi a hangsúlyt.

Egyszerű, mégis hatékony

A mindfulness, ellentétben más relaxációs technikákkal, nem igényel különösebb felkészülést, sem tárgyi, környezeti feltételek meglétét. Nem olyan meditációról van szó, mint amilyenekről általában hallani szoktunk, sokkal inkább az emberrel történő dolgok egy megélési módjáról, melyben ítélkezésektől mentesen, nyitottan fordulunk a jelen felé.

Az ember saját érzelmeire koncentrál, megéli és megfogalmazza magában érzéseit, tudatosítja, elfogadja azokat az érzelmeket, mégsem hagyja, hogy ezek elsodorják. Igyekszik nem reagálni ezekre a jelen lévő érzésekre. Ha tehát például csalódás, rossz élmény éri az embert, vagy negatív érzelmei vannak, nem engedi azokat eluralkodni, nem kezd rajtuk gondolkodni, nem engedi őket a figyelme középpontjába, csak tudomásul veszi őket, és elfogadja azokat.

A mindfulness az orvoslásban

A mindfulness napjainkra az orvoslásban, azon belül is a pszichológia és pszichiátria, a stresszkezelés, a stressz szövődményeként kialakuló betegség és fájdalom, például hát- és fejfájás, valamint komolyabb szervi betegségek kezelése terén is jelen van. Jon Kabat-Zinn amerikai orvos mindfulness-re alapozott stresszcsökkentő technológiát dolgozott ki. A hetvenes évektől a tudatos jelenlétre alapozott terápiák egész sorát alkották meg olyanok számára, akik mentális problémákkal vagy pedig fizikai panaszokkal járó, komoly betegségekkel küzdenek. A mindfulness segíthet megelőzni, enyhíteni a krónikus fájdalmakat, de akár a depressziót, a szorongást is.

Nemcsak betegeknél alkalmazzák. Hétköznapi, egészséges embereknek is segíthet érzelmeik megélésében, bizonyos események feldolgozásában, az idegeskedő mindennapok lebonyolításában. Számos kurzust tartanak, ahol mód van elsajátítani a módszert.

Bárki kipróbálhatja

A mindfulness-t akárki kipróbálhatja. Miután csendesen leült, az embernek egy dolga van: a jelenre fókuszálni. A légzés megfigyelése segít abban, hogy az ember a mostra figyeljen, a jelenben maradjon. Igyekezni kell kiszorítani a múlt és a jövő kapcsán felmerülő gondolatokat, viszont az egyes érzéseket, cikázó gondolatokat tudatosítani kell, és megpróbálni ítélkezésmentesen elfogadni. A jelenre való fókuszálás és az érzelmek tudatos kezelése segíthet abban, hogy a mindennapok problémáival boldoguljunk, csökkentsük a stresszt, kerüljük a szorongást, és akár egy betegséget is hatékonyan kezelhessünk lélekben.