Amikor 1979-ben halálra ítélték Ted Bundyt, a bíró szomorkodva megjegyezte, kár, hogy egy ilyen éles eszű, szimpatikus fiatalembert a halálba kell küldenie. Úgy tűnik, a hírhedt sorozatgyilkos jellemében, viselkedésében és persze külsejében volt valami, ami még úgy is ezt mondatta a bíróval, hogy Bundy végül 30 nő meggyilkolását ismerte el a tárgyalóteremben. A férfit 1989-ben kivégezték, de alakja a mai napig velünk maradt: most kerül mozikba a róla szóló Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány című film, a Netflix pedig idén januárban dobta ki Conversations with a Killer: The Ted Bundy Tapes című dokusorozatát.

A hidegvérű gyilkos bizarr népszerűségét többnyire annak szokták tulajdonítani, hogy lehengerlő, karizmatikus és jóképű volt – azok a megszólalók legalábbis így írják le általában, akik személyesen is ismerték. Hogy mennyire volt jóképű, arról természetesen lehet vitatkozni, az viszont tény, hogy a popkultúra olyan szintig romantizálta Ted Bundy alakját, hogy a 2019-es játékfilmben az a Zac Efron alakítja, akit a High School Musical-filmek szépfiújaként ismertünk meg.

A szűnni nem akaró rajongás Bundy alakja körül azonban felvet néhány elég zavarba ejtő kérdést, hiszen valójában miért is szeretnénk szexinek, szimpatikusnak látni valakit, aki embereket ölt?

Ez a mechanizmus ráadásul nem csak Ted Bundy esetében működik: az Amerikai pszicho főhőse a szintén hollywoodi szépfiúnak számító Christian Bale lett, és maga Bret Easton Ellis is izmos, jóképű, ápolt és a külsejére kimondottan sokat adó figuraként írta le Patrick Batemant a film alapjául szolgáló könyvében. Dexter Morgan, a 2006-ban startolt Dexter című széria sorozatgyilkosa szintén fehérneműmodellektől kölcsönzött félmosollyal és szuggesztív tekintettel pózol a plakátokon, és bár az ugye megint ízlés dolga, hogy ki mennyire tartja őt jóképű férfinak, bőven akadnak szerelmes hívei.