Jump to content

A horrorfilmek alapjai

2021. 03. 16. 11:22

A horrorfilmeknél már csak egy ijesztőbb dolog van: ha ezek megtörtént események alapján készültek.

A horror műfaja már a filmkészítés kezdetén felbukkant, és népszerűsége azóta is töretlen. A nézők egyszerűen szeretnek borzongani, a határaikat feszegetni, hiszen egy ijesztő alkotás hatására megugrik az adrenalinszint.

És hogy mi kell egy jó horrorfilmhez? Profi stáb, jó színészek, akik játékukkal ügyesen átadják a borzongató pillanatokat, és egy olyan sztori, ami leülteti a nézőt, aki még órákig, napokig a hatása alatt lesz. A döbbenetes történeteket azonban nem mindig egy forgatókönyvíró, hanem az élet írja.

Rémálom az Elm utcában

Wes Craven 1984-es horrorfilmje mára klasszikussá vált, a rendező elmondása szerint a forgatókönyvet egy újságcikk ihlette, amit a Los Angeles Timesban olvasott egy kambodzsai menekült kisfiúról és családjáról.

A fiút szörnyű rémálmok gyötörték, amiktől nagyon félt, üldözték őt, és el akarták kapni. Napokon át próbált ébren maradni, és amikor végül elaludt, a szülei úgy hitték, már minden rendben lesz. Nem sokkal később sikolyokat hallottak a kisfiú szobája felől az éjszaka közepén, és mire odaértek, gyermekük halott volt, egy rémálom közepén halt meg. Az orvosi vélemények semmilyen szervi problémát nem mondtak ki, így a mai napig rejtély, miért is halt meg valójában a fiú.

Psycho

A horrorfilmek rajongói számára alapmű Alfred Hitchcock 1960-as mozija, ami egy tudathasadásos gyilkos és annak áldozatai történetét dolgozza fel.

A film alapjául Ed Gein wisconsini sorozatgyilkos alakja szolgált, illetve a róla írott könyv, aki főleg az '50-es években szedte áldozatait, sokáig azonban nem tudtak rábizonyítani semmit, a hátborzongató részletek később derültek ki. Amellett, hogy sírrabló volt, a házában emberek koponyáiból készült tálakat és lámpaernyőt is találtak – amihez valakinek az arcbőrét használta fel. Édesanyja szigorú nevelése fontos szerepet játszott az életében.

Ed Gein számos más horrofilmet megihletett, mint például A texasi láncfűrészes gyilkos vagy annak folytatása a Bőrpofa. A gyilkos egyébként közelebb állt az itt ábrázolt figurákhoz, mint a félénk és érzékeny Norman Bates-hez.

Démonok között

A 2010-es évek egyik legsikeresebb horrorja volt a film, aminek története a pénztáraknál is nagyot aratott, a nézők imádták a misztikus, ördögűzős történetet.

A legijesztőbb az egészben, hogy a paranormális jelenségeket kutató Warren házaspár valóban létezett, ahogy a 18. századi kísértetházban élő Perron család is, így a filmben látható események nagy része számukra nemcsak a vászonról ismerős, hanem át is élték azokat. Lorraine Warren még tanácsadóként is jelen volt a forgatásokkor, így a történetben tényleg azt mutatták meg, ami állítólag velük megtörtént. Annabelle-t, a babát pedig ki is állították a házban, de nem szabad hozzáérni. 

Szellemek háza

Bár a 2018-as film nem alkotott osztatlan sikert, azt senki sem vonja kérdőre, hogy Helen Mirren fantasztikusan hozta a szellemházban élő Sarah Winchester karakterét.

Az özvegyasszony a valóságban is élt, és az 1910-es években történtek körülötte szokatlan események. Az asszony különös dolgokat hallott és észlelt, férje egy fegyvergyártó vállalat fejeként lett milliomos, ezért halála után özvegye arra gyanakodott, hogy a a cég termékei által megölt emberek szelleme kísért a házban, valamint hogy azt elátkozták.

(Forrás: femina.hu / fotó: pixabay.com)