Nostradamus a világ egyik legismertebb misztikus jósa, korának leghíresebb „járványügyi szakembere”, vagyis pestisdoktora.
Mai szemmel alapvető higiéniai előírásnak tűnő javaslatai akkoriban felvilágosult gyógymódnak számítottak. Nostradamusnak szombaton egy egész estét szentel a HISTORY2.
Nostradamus jóslata a koronavírusról
„Eljő majd egy ikerév, amelyben felemelkedik egy királynő, aki keletről érkezik majd, és aki dögvészt terjeszt majd az éj sötétjében a 7 dombos országban és porrá alakítja át az emberek alkonyát, hogy elpusztítsa és romba döntse a világot.”
Ha úgy dekódoljuk az üzenetet, hogy az ikerév 2020-at jelenti, a királynő a korona metaforája, a 7 dombos ország pedig Itália, akár kísértetiesnek is érezhetjük az állítólag Nostradamustól származó 1551-es próféciát. Ám sajnos hamisítványról volt szó: Nostradamus sosem vetette papírra ezeket a sorokat. Ahogy nincs nyoma A próféciák című híres könyvében a szintén sok helyütt idézett, „Amerikán és Lombardián” végigsöprő nagy csapásnak sem.
Nostradamus élete
A koronavírust tehát nem jövendölte meg a történelem talán leghíresebb jósa, mégis tanulságos felidézni az életét a járvány közepette. Michel de Nostredame 1503-ban született Provence-ban, kikeresztelkedett zsidó orvoscsalád leszármazottjaként. Vallásos nevelést kapott, élete végéig buzgó katolikus volt. Anyai nagyapja hatására kezdett foglalkozni a csillagászattal, az asztrológiával és az orvoslással is. A leghíresebb francia orvosi egyetemre, Montpellier-be iratkozott be, ami arról volt híres, hogy az ott tanulók évente felboncolhatták egy kivégzett gyilkos holttestét, ami akkor kiváltságnak számított.
A pestisjárvány csodadoktora
Orvosi tanulmányait azonban öt év után meg kellett szakítania, mivel az 1520-as években kitört pestisjárvány miatt az egyetem bezárta kapuit. Nostradamus fiatal orvostanhallgatóként felcsapott pestisdoktornak. Ebbéli minőségében bejárta Franciaország legzsúfoltabb, legfertőzöttebb városait Narbonne-tól Carcassone-ig, Toulouse-tól Bordeaux-ig. A pestisdoktorok híres védőöltözetét - széles karimájú kalap, hosszú pálca, fekete szattyánbőr köpeny, gyógynövényekkel töltött madárcsőrmaszk - azonban még nem viselhette, mivel azt csak a következő évszázadban találta fel XIII. Lajos orvosa, Charles Delorme.
