Jump to content

Ötletek a Marsra

2020. 01. 31. 11:34

Olyan egyszerű lehet a megoldás, hogy szinte reálisnak tűnik, hogy megvalósuljon.

A kíváncsian kutatott vörös bolygó sokszor felmerül, mint az emberiség jövőbeli második lehetséges otthona. Jókora bökkenő azonban, hogy ott igen zord körülmények uralkodnak, ráadásul nincs oxigén, így aztán az ember lélegezni sem tudna.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatása rámutatott, hogy egyfajta baktérium, a mélytengerekből származó cianobaktérium lehetne a kulcs, hogy az ember lélegezhessen a Marson.

Ezek a baktériumok nagyon strapabíróak, nem viselik rosszul a mostoha körülményeket, mint azt ki is próbálták, az űrbélieket sem. Így tehát alkalmasak lennének rá, hogy a barátságtalan marsi viszonyok közt küldetésüket végrehajtsák. A kulcs a baktériumok fotoszintézise lenne.

Ezek a baktériumok oxigéntermelő fotoszintézist végeznek. Tudjuk, a fotoszintézishez fény kell, ám ezeknek a baktériumoknak nincs szükségük olyan nagy mennyiségű fényre, mint más fotoszintetizáló élőlényeknek. A marsi, minimális mennyiségű fény elegendő lenne nekik a fotoszintézis létrejöttéhez.

Ahhoz tehát, hogy a Marson is meglegyen a légzésünkhöz szükséges oxigén, mindössze cianobaktériumokat kellene telepíteni oda, és várni, míg fotoszintézisük által megtermelik azt. Talán már nincs is olyan messze, hogy ezt megvalósítsák?

Az ötlet olyannyira reális, hogy bolygónk légkörébe is hasonló módon került oxigén évmilliárdokkal ezelőtt. Itt sem volt ugyanis mindig oxigén, azt mi is a cianobaktériumoknak köszönhetjük - mint azt Elmars Kraust magyarázta, az említett ausztrál egyetem szakembere. Ezek a baktériumok voltak bolygónk első oxigéntermelő, fotoszintézist lefolytató élőlényei mintegy 2-3 milliárd éve. 

Klaus Mezger, a Berni Egyetem tudósa úgy magyarázta a légkör oxigénnel dúsulásának folyamatát, hogy a vizek mélyén élő cianobaktériumok termelte szabad oxigén eleinte reakcióba lépett a bazaltos, vasban és magnéziumban gazdag földkéreg elemeivel. Később, miután a földkéreg változásnak indult, és inkább gránitos lett, nem tartalmazott már annyi oxigénmegkötő elemet. Így történt, hogy a bolygó vizei oxigénnel telítődtek, ami idővel a légkörbe jutott.

(Forrás: femina.hu / fotó: pixabay.com)