Szép és fontos dolog, hogy évről évre, ünnepekkor követjük és továbbvisszük a hagyományokat. Fontos azonban, hogy ne csak továbbvigyük, hanem értsük is azokat. Így maradhatnak csak fenn igazán.

Ahogyan a karácsonyhoz a fenyőfát társítjuk, úgy a húsvéthoz a barkát. De a legtöbben nem gondolkodunk el azon, miért is tesszük ezt. Érdemes kicsit elmélyedni a hozzá fűződő vallási és néphagyományban, így, húsvét elérkeztével különösen.

Miért a barka?

Felmerül a kérdés, először is, hogy miért éppen a barka lett a húsvéthoz társított növény. Az ok egyszerű: térségünkben nincs pálmaág, a fűzfélék füzérvirágzata viszont, a barka, fellelhető. A barka tulajdonképpen azokat a pálmaágakat szimbolizálja, melyeket a - békés, és nem harcos szándéka jeleként - szamárháton érkező Megváltó Jézust ünneplő tömeg lengetett, amikor bevonult Jeruzsálembe. Erről az eseményről emlékezünk meg virágvasárnap, húsvét előtti vasárnap, amikor a templomokban barkaszentelést is tartanak.

Másik magyarázat is van rá, miért lett a barka húsvéti növény. A bárány Jézus húsvéti jelképe, így a barka szimbolikájában sokan látnak a báránnyal párhuzamot, hiszen mind a barka felülete, mind a bárány szőre puha. Talán nem is véletlen, hogy a barka és birka szavak rokon eredetűek nyelvünkben. A magyarban egyébként egyedülálló módon látható ez, ugyanis más nyelvekben egyéb puha állatok nevére hajaz a barka kifejezés. Így az angol például catkin néven nevezi, melyben a cat, vagyis macska szó szerepel.

A barka, mivel kora tavaszi, az újjászületés szimbólumaként is társulhatott a húsvéti ünnephez.

Hagyományok a barka kapcsán

Volt, ahol a gyerekek szedték, másutt a fiatal lányok. A barkaszedésre minden évben virágvasárnap előtti szombaton került sor. A szedett barkaágakat azután bevitték a templomokba, és ott a fal mellé állították őket, hogy másnap a pap megszentelhesse azokat.

A misét követően a barkaágakkal a szőlőbe mentek, hogy a gazdáknak három-három barkaágat adjanak át. A három ág közül egyet az eresz alá tettek, egyet elástak, egyet pedig a hordó tetejére. Mindhez fűződött valamilyen hiedelem.

A ház védelmét szolgálta az eresz alá helyezett barka. Így a régiek szerint ki lehetett védeni, hogy vihar esetén villámcsapás érje a házat. Az elásott barka azt segített megelőzni, hogy pocok ássa fel a földeket, tönkretéve a növényeket. A hordóra a következő évi bor bőségessége reményében került barkaág.

Ahol csirkéket neveltek, ott az ólba is dobtak pár szemet a barkából, hogy még több tojást tojjanak a tyúkok. A kiscsibék itatójába ugyancsak került pár szem a barkából, szintén a bő szaporulat reményében.

Az, hogy húsvétkor legyen otthon barka, azért fontos a néphagyomány szerint, mert, ha a barkát a tűzhelybe dobják, az védelmet ad a családnak a bajtól, jégveréstől és vihartól. A hazavitt barkát rendszerint a házi oltárhoz tették.

A barkának gyógyító hatást is tulajdonítottak egykor. Úgy hitték, ha gyógyszerként egy szem barkát lenyelnek, az segíthet a torokfájást és a gyomorbajt csillapítani. Egyes tájakon szalagokat kötöttek az ágakra, hogy a daganatos betegségeket gyógyítsák.

Adjuk tovább a hagyományok szeretetét!

Ha volt egyetlen dolog is a fentiek között, amit nem ismertél, vagy esetleg több, akkor az óva inthet mindenkit: tetten értük a szokások és szimbólumok kopását. Ahogyan egy-egy apró részlet elveszik, úgy elveszhet idővel egyre több, és gyerekeink még kevesebbet, unokáink pedig talán már mit sem tudnak majd a hagyományokról, illetve azok gyökereiről.

A hagyományok megismerése, továbbadása azok fennmaradásának alapvető feltétele, de nemcsak ezért fontos: az ünnep is sokkal szebb és mélyebb lehet, ha értjük és ismerjük meghatározó szimbólumait.

Húsvéti díszek barkából

A húsvéti asztalra vagy húsvéti díszként az ajtóra érdemes barkából készíteni mutatós díszeket. Mutatunk néhány jó ötletet, amit nem nehéz megcsinálni.