Az Oxford Egyetem szakértői kognitív kirakodásnak nevezik azt a folyamatot, mely az internet egyre nagyobb jelenlétével jár az életünkben. Mivel bármit meg tudunk nézni a neten, ami nem jut eszünkbe, nem kell annyi mindent észben tartanunk. Az emberi agy a jövőben nem lesz rákényszerülve a hosszú távú információraktározásra. Csak használni, majd eldobni fogja a gyorsan megszerzett információt, minek következtében a kihasználatlan memóriánk egyre hanyatlani kezdhet.
Ha elterjednek a fejre csatolható szimulátor-szemüvegek, melyek szellemileg egy másik, virtuális világba engedik átlépni az embert, az a pszichológusok jóslata szerint növelheti a szorongást, a depresszióra való hajlamot, hiszen az azt használók óriási kontrasztot éreznek majd a számukra tökéletes, virtuális és a valós világ között. Olyasmi történne, mint amit képernyőszindrómaként emlegetnek a szakértők, csak hatványozottan. A filmek miatt sokan érzik elégedetlennek magukat, de a virtuális világba személyesen átlépve az ember bele is kóstolhatna, nemcsak kívülről nézhetné, milyen az irreálisan tökéletes világ, ami fokozná az elégedetlenségét.
Az agy, mint szellemi és fizikai lényünk irányító központja, az idők során egyre fejlettebbé vált. Az ember ügyes túlélővé vált, eszközhasználóvá, tűzhasználóvá. Alkalmazkodott a környezeti viszontagságokhoz, megvédte magát a vadállatoktól. Az idő előrehaladtával, ahogy az ember életkörülményei megváltoztak, nemcsak alkata, idegrendszere is változott. A mai emberé már egész más, mint mondjuk a Neander-völgyiek felépítése volt. Ha mára ennyit változott az ember, és az egyre fejlettebb technológiával további, ma még fontos funkciók válnak kihasználatlanná az agyban, azzal a jövőben az agy tovább zsugorodhat, hiszen még kevesebb dologra fogjuk majd használni: mindent elintéznek, megjegyeznek, tudnak majd helyettünk a gépek.