Sajnos olyan világban élünk, ahol a mentális betegségek stigmatizációt vonnak maguk után. Ehhez részint az járul hozzá, hogy azt, aki más, gyakorta kirekesztik, illetve az is, hogy az emberek többsége sajnos nem tudja, miként viselkedjen, hogyan viszonyuljon egy mentális betegséggel élő társaságában.

Az orvostudományban tevékenykedők, hogy segítsék ennek a stigmatizációnak a felszámolását, érdekességeket világítottak meg egyes mentális betegségek kapcsán. Vannak ugyanis olyan velejáróik, melyekkel jobbára hollywoodi alkotásokban találkozni: szuperhősökhöz méltó képességek, tulajdonságok, melyek a legtöbb embert meglepik.

Disszociatív személyiségzavar

A disszociatív személyiségzavarosok kettő vagy elkülönülő személyiséggel, több énnel rendelkeznek, és ezek közt váltogatva fedik el az életükben elkövetkező negatív eseményeket, szituációkat, illetve olyan tetteket, melyeket maguk is helytelennek vélnek.

Természetesen az állapot józanul megítélve cseppet sem irigylésre méltó, de az ilyen alternatív személyiségekkel rendelkező disszociatív személyiségzavarral élők, mint filmek irigyelt hősei, egyik életükből a másikba képesek átlépni, majd eltakarni bizonyos bántó gondolatokat. Nemcsak lelkük felett képesek ily módon uralkodni: jóval nagyobb fájdalomküszöbbel is rendelkeznek, mint az átlagember. Bizonyos szint alatt a személyiségek közti átjárás révén "ki tudják kapcsolni" a fájdalomérzetüket.

OCD - Obszesszív-kompulzív személyiségzavar

Más néven kényszerbetegségnek is nevezzük az OCD-t. Ez kellemetlen képzetek, gondolatok jelentkezésekor kényszeresen végzett, értelmetlen cselekvéseket jelent, mely cselekvések csökkentik a gondolatok okozta szorongást. Aki kényszerbeteg, nem ura a gondolatainak, és általuk a cselekvéseinek sem, hiszen előbbit nem tudja kontrollálni, utóbbit pedig muszáj végeznie, hogy megnyugodjon.

A valószínűleg cseppet nehezen viselhető rendellenesség érdekes velejárója, hogy az OCD vizsgálatok szerint átlagon felüli memóriával járhat együtt. Ez nemcsak egyszerű emlékek felidézésében, de a legapróbb részletek előhívásában is megnyilvánulhat. Az OCD-seknek tehát ugyancsak szuperképességet ad állapotuk.

ADHD - Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar

Az ADHD vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar többféle mértékben jelentkezhet. Az ADHD-s ember nehezen koncentrál, túl érzékeny az impulzusokra, fáradékony, feledékeny. Mindez sokakra illő jellemzés lehet, de a diagnózis kulcsa a mérték: csak egy bizonyos szint felett jelentkező, tartósabb, erősebb, állandó jellegű tünetegyüttes esetében állapítják meg a zavart.

Az ADHD-val élők is rendelkeznek szuperhősképességgel: állítólag jóval kreatívabb, ötletdúsabb, intelligensebb emberek a nagy átlagnál. Gyorsabban képesek döntéseket hozni, és olyan megoldásokban is meglátják a lehetőséget, melyek másoknak meg sem fordulnának a fejében.

Bipoláris zavar

Az egypólusú, csak lehangoltsággal járó depresszióval szemben a bipoláris zavar kétpólusú, lehangolt és extrém mértékben felvillanyozott hangulati periódusokból áll. E két állapot között ingázik a zavarral élő, hosszabb-rövidebb időszakokat megélve mindkét végletből. A felhangolt időszakokban a hadarás, a már nem egyszerű jókedvnek, hanem kirobbanó, furcsa viselkedésnek nevezhető cselekvések is jellemzőek.

A bipoláris zavarral élők szuperképessége, hogy kiemelkedő memóriával rendelkeznek, de ilyen képességük az átlagon felüli szaglásuk is. Hiperérzékenyek minden körülöttük lévő ingerre, de mások érzéseire is. A bipoláris zavar magas szintű empátiával is jár.