Amerikai kutatások szerint,a jóga csökkentheti bizonyos ízületi gyulladások kellemeltlen és fájdalmas tüneteit. Az Egyesült Államokban, több, mint 50 millió ember szenved az arthritis, azaz ízületi gyulladás valamely fajtájától.

A jóga alapja a megfeleően kontrollált légzés, a nyújtás a meditációs és a relaxáció. A testünk és a lelkünk ennek a mozgásformának a segítségével könnyen harmóniába, egyensúlyba hozható. A jóga mindezek mellett kiváló stresszcsökkentő és szorongásoldó sport, melyet kortól és nemtől függetlenül bárki végezhet. A lényeg az, hogy saját maga határozza el, hogy részt vesz az órán. Kell egy egyéni belső indíttatás, a sikeres lélekemelő hatás elérése érdekében. A pszichés problémák orvoslása mellett,számos további egészségügyi előnyét is kimutatták már. Napjainkban egyre több orvosi terápia kiegészítője a jóga. Az amerikai lakosság, több, mint 10%-a rendszeresen jógázik. Az arthritis minden ötödik amerikai életét megkeseríti, a betegek jelentős része még 60 éves sincs. Jellemző tünetei a végtagok, ízületek fájdalma, merevsége. Az arthritis és a mozgáskorlátozottság számos esetben egymás velejárója. Több, mint 20 millió amerikai él az arthritis valamely formája miatt mozgáskorlátozottként.

Az amerikai Centers for Disease Control & Prevention ( Betegségkontroll és Megelőzési Központ) szerint , az arthritisszel élő betegeknek, heti 75 perc nagy vagy 150 perc közepes intenzitású testmozgást kellene végezni, azonban a betegek 90%-a ezzel mit sem törődik. A betegek ugyanis nem tudják pontosan, hogy milyen mozgásforma lenne a legmegfelelőbb nekik a fájdalmaikra. Susan J. Bartlett, a Johns Hopkins University School of Medicine munkatársa szerint, a jóga különösen jó hatással van az arthritisben szenvedőkre. Bartlett 75, főként ülő munkát végző 18 év feletti szeméylt vizsgált ,akik különféle ízületi problémával küzködtek. A résztvevők egy véletlenszerűen kiválasztott része heti két alkalommal egy 60 perces jógaórán kellett, hogy részt vegyen 8 héten keresztül. A heti két jógaóra mellett hetente egyszer otthon is kellett gyakorolniuk. A többi résztvevőnek azt mondták, hogy „várólistára" kerülnek.

 gyakorlatokat egyénre szabottan alakították ki. A betegeket a kísérlet előtt részletesen kivizsgálták, testi-lelki állapotukat felmérték. A vizsgálatból kiderült, hogy a jógázó betegek 20%-nak csökkentek a fájdalmaik, lelkileg-testileg fittebbnek, energikusabbnak érezték magukat. Ezen felül 20 %-kal javult a fizikai teljesítőképességük is, az otthoni és a munkahelyi teendők elvégzésében egyaránt. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a mozgásszegény életmódot folytató arthritisben szenvedő betegek számára biztonságos és hatékony mozgásformát jelent a jóga.