A mosoly lehet valódi, lehet hamis, okozhatja öröm, boldogság, elégedettség, de keserűség, szégyen, zavarodottság és félelem miatt is mosolyoghatunk. A mosoly fakadjon bármiből is, az egyik legkifejezőbb emberi jelzés, amit a világ minden részén megértenek. A mosolygás tudományos megközelítésével Charles Darwin foglalkozott először,aki a mosoly okát és következményeit vizsgálta. Feljegyzéseiből kiderül,hogy a mosoly egy velünk született képesség, ellenben a testbeszéd egyéb elemeivel,melyeket életünk során tudatosan tanulunk. Legjobb példa erre,az újszülöttek,akik már öthetes koruktól tudatosan mosolyognak. A mosolyt vizsgáló biológiai elméletek szerint, a nevetés és a mosoly a másokkal való kapcsolat kialakítására, szimpátia elnyerésére, és a kialakult kapcsolat fenntartására szolgál.
Azok az emberek,akik valamilyen betegségből kifolyólag nem,vagy csak részlegesen tudnak mosolyogni, sokkal nehezebben alakítanak ki szociális kapcsolatokat, mint azok akikből mosoly útján árad a jókedv és a pozitív energia. Azok,akik sokszor mosolyognak megnyerőbb, kedvesebb és barátságosabb személyiségnek tűnhetnek első benyomás alapján. Jellemzően a nők mosolyognak többet, rájuk jellemző, hogy pozitívabban szemlélik a környezetet, mint a férfiak,akik inkább realistán állnak a dolgokhoz.
A mosolygás azon túl,hogy vonzzóbbá varázsolja az embereket, hormonális változásokat is elindít a szervezetben, általa boldogabbnak, elégedettebbnek érezzük magunkat, endorfin szabadul fel, és a stresszért felelős hormonok szintjét ezzel arányosan csökkenthetjük. Mosoly hatására enyhül a fájdalom és gyorsabban gyógyulunk bizonyos betegségekből.
Mi van akkor, ha a mosoly az arcunkon nem valódi?
Pszichológusok számos kutatást kezdeményeztek annak érdekében,hogy megtudják mi áll a hamis mosolygás hátterében, miért viselkedünk úgy, hogy ránézésre más azt gondolná boldogok és elégedettek vagyunk.
A hamis mosolyt könnyű megkülönböztetni a szívből jövő, valóditól, ugyanis az előbbinél csak a száj körüli izmok dolgoznak, míg az utóbbinál a szemünk környéke is mosolyra húzódik. Egy mosolyból sok mindenre következtethetünk, többek közt arra is,hogy az illető igazat mond-e vagy hazudik. Szakértői megfigyelésekből kiderült, hogy ha valaki ártatlan, vagy igazat mond, többet mosolyog, mint aki bűnös. Azt gondolhatnánk , aki hazudik igyekszik mosolyával palástolni, de a kutatások erre rácáfolnak.
A szakemberek szerint a hamis mosoly kiszűréséhez négy összetevőt kell megvizsgálni, a mosoly időtartamát, a hamis mosoly hosszabb,mint a valódi, a gyorsaságát, ugyanis minél jobban erőltetjük annál tovább tart arcunkra erőltetni egy mosolyt, a helyét, a direkt mosoly a száj körül látszódik, még a valódi a szemet is megmozgatja, és a szem környékén is látszódik. Biológusok szerint, a mosoly eredendően a félelem jele volt, 30 millió évvel ezelőtti félelem grimaszára vezetik vissza, ami a majmoktól származhat, akik összeszorított fogakkal már-már vicsorgó mosolyt arcukra erőltetvén jelezték ellenségeinknek,hogy nincs náluk „fegyver”. Darwin evolúciós elméletei gazolják,hogy a mosoly minden fajnál máshogy fejlődött ki.
A mosoly egy több funkciós érzelem, hiszen sikerélménnyel, örömmel, elégedettséggel jár együtt, és így felel a boldogságérzet kialakításárét is. Ezen felül tudatosan alkalmazva kommunikációs eszköz is, hiszen a kellemes hangulat elősegítésére alkalmas, emellett az arckifejezés maga is képes befolyásolni az átélt élményt. A mosoly nem csupán kifelé mutatja érzelmeinket, de befelé is hat, azaz segít lelkünket pozitív energiákkal feltölteni. Belső harmóniánk, szociális kapcsolataink erősítése és lelki békénk érdekében mosolyogjunk minél többet, de csak akkor,ha valóban szívből jövő az érzés.
