A nagyböjt jelentősége
A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima, a szegények megsegítése, az áldozatvállalás, a lemondás, az önmegtartóztatás, a bűnbánat, a megtisztulás.
A nagyböjt időtartama 40 nap. A 40-es szám a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám: 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot; Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.
A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
Nagyböjti szokások
A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.
A hamvazkodásnak gyógyító erőt tulajdonítottak, mert úgy vélték, aki hamvazkodik annak egész évben nem fáj a feje.
Nagyböjt idején tilos volt a lakodalom, bál, mindenféle zenés, hangos mulatság. Nagyböjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni.
Böjti ételek a nyers vagy aszalt gyümölcsök, főtt tészták, a legjellegzetesebb az erjesztett korpaleves a cibere. A nagyböjtben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek.