Jump to content

Mióta hisszük, hogy a gondolatnak teremtő ereje van? - 2. rész

2016. 09. 25. 08:56

A vonzás törvénye egyike azoknak az átfogó törvényszerűségeknek, melyek az élet különböző területein, a fizikai folyamatokban éppúgy kifejti hatását, ahogy a lelki-szellemi történésekben. Mióta hiszünk benne, mikor jött a felismerés, hogy a hasonló a hasonlót vonzza és a gondolatnak teremtő ereje van?

A vonzás törvényének ötlete nem új keletű. Maga az elképzelés a hinduizmusban is megjelenik, és a korai teozófiai szövegekben is, melyekre nagy hatással volt a hinduizmus. 1877-ben Helena Blavatsky is használta a kifejezést ezoterikus rejtélyekről szóló első könyvében, az Isis Unveiledben.

A New York Times 1879. április 6-i kiadása az első jelentősebb újság, amiben szerepel „a vonzás törvénye” kifejezés (a coloradói aranylázzal és a gazdagság vonzásával kapcsolatban).

Már 1902-ben voltak utalások valamire, ami hasonlít a vonzás törvényéhez. John Ambrose Fleming, a századforduló környékén élt fizikus és villamosmérnök úgy vélte, minden gondolat, bármekkora is, vonzási energiával bír, ennek hatására a cél egyre pontosabban körvonalazódik, és egyre nagyobb ereje van, mígnem a növekedési folyamat befejeződik és ténnyé válik. Thomas Troward állítása szerint minden emberi történést egy gondolat előz meg.

James Allen (1864–1912) As a Man Thinketh című könyvében leír egy elvet, ami hasonló a vonzás törvényéhez, bár a szerző nem nevezi így.

1906-ban William Walker Atkinson használta a kifejezést New Thought Movement című könyvében. Atkinson a New Thought magazin szerkesztője volt, tanulmányozta a hinduizmust és több mint 100 könyvet írt vallásos és spirituális témában. Az ezt követő évben Elizabeth Towne, a The Nautilus című magazin szerkesztője kiadta Bruce MacLelland Prosperity Through Thought Force (Jólét a gondolat erejével) című könyvét, melyben a szerző egy mondatba sűrítette bele az elvet: Az vagy, amit gondolsz, nem pedig aminek hiszed magad. A „vonzás törvénye” kifejezés megjelent más teozófus gondolkodók írásaiban is: William Quan Judge-éban 1915-ben, Annie Besantéban 1919-ben.

A 20. század közepétől a 2000-es évek elejéig számos szerző különböző nevekkel emlegette az elvet: pozitív gondolkodás, szellemi tudomány, pragmatikus kereszténység, gyakorlati metafizika, isteni tudomány stb. A 20. század közepén többek közt Sri K. Parvathi Kumar (1942) és Alice Bailey (1942) valamint Florence Scovel Shinn (1925) is használta a kifejezést.

A 2006-ban megjelent A titok című film, melyet Rhonda Byrne rendezett, a vonzás törvényével foglalkozik. Célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a vonzás törvényét az emberekkel. A film anyaga (magyar nyelven is) könyvben is megjelent.

A cikk első része: Siker, pénz, csillogás - hogyan vonzzuk be? 1. rész

(Forrás: 12csillagjegy.hu; wikipedia.hu / Kép forrása: google)