A zarándoklat vagy zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) hagyományos út egy parancsolat teljesítésére, vagy egy bizonyos, vallási jelentőségű zarándokhely felkeresése érdekében. Egy zarándoklat során ugyanakkor természetesen nemcsak az úti célra történő megérkezésen, hanem magán a testet és lelket egyaránt erősítő utazáson is komoly hangsúly lehet. A zarándoklat sajátos, aktív meditációs gyakorlat.

A zarándokút mind beavatás, mind pedig az engedelmesség kifejezése. A zarándoklat intézményét a legtöbb vallási hagyományban megtaláljuk. Nagy morális jelentőségű, és visszavezethető arra a régi hitre, hogy a természetfeletti erők bizonyos helyeken kimondottan kifejtik erejüket.

Az iszlámban ez a hely Mekka, Mohamed próféta szülővárosa. A hinduizmusban a Gangesz partján fekvő Benáresz. A buddhisták és a keresztények esetében általában Buddha, Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy egy bizonyos szent életének kulcsfontosságú állomása.

Zarándokútra menni azt jelenti, hogy egy hosszabb időre kiszakadunk a mindennapok taposómalmából, és a transzcendensre, Istenre, magunkra, a belső hangra koncentrálunk. A zarándoklat többnyire olyan helyekre visz, ahol nagy szentek példáját tanulmányozhatjuk, életükön meditálhatunk és ezáltal magunk is megtisztulhatunk. Egy zarándokútról minden résztvevő más, jobb emberként tér vissza. Átértékeli az életét, megváltozik a fontossági sorrend. Ha hív az út, menni kell!

Forrás: wikipedia.hu; Kép forrása: pixabay.com