A megkívánás

Az asszonyok elől tilos ételt eldugni, mert nehezen fog szülni. A lopás tilalma a másállapotban lévő nőre nem vonatkozik – már ha ételről van szó – hiszen neki akkor és annyit kell ennie, amennyit és amit megkíván, a lehető leggyorsabban. Sőt, ha várandós asszony szed a gyümölcsfáról, jövőre bő termés várható, így kínálják is őket. Ha a mama sok tésztát eszik, nagy súlyú lesz a gyerek. Ha malachúst áhít, ügyefogyott gyerekre számíthat, míg a nyúlhúst kívánó asszony nyúlszájú, álmatlan rossz egészségű gyermeket jövendöl. A bableves, babfőzelék sem javasolt, mert sárga fogú lesz a baba. Ha madárhússal lakik jól, éhenkórászt hoz a világra. A legérdekesebb babona azonban a halárusnál jön elő. Ott ugyanis a hallal szájon kell vágni a viselős nőt, nehogy pálott szájú legyen a babája. Azért a Nagycsarnokban óvatosan éljünk ezzel az újonnan szerzett tudásunkkal, nem tudhatjuk, hogy az apuka a közelben van-e?

A megcsodálás

Nem más, mint az a hagyomány, hogy a viselős nő képzelete nyomot hagy az újszülöttön. A nő ilyenkor nem nézhet bénára, vakra, vagy más ormótlan emberre. Ha valamire mégis rácsodálkozna, jobb, ha háromszor kiköp és fügét mutat, hogy a rontást elkerülje. Az is jó, ha bal hüvelykjét a keresztbe kötött köténye alá nyomja. Ha az nőre az ura hozott ijedelmet, köpjön egy pohár vízbe, azzal mossa meg asszonya homlokát. A következő varász mondóka is segít ha a nő megcsodál valamit, amit nem lett volna szabad:

„Igézet ne fogja! Igézet ne fogja! Nem csak magam láttam!”

Az állapotos nőt nem szabad megütni, mert annak szégyene meglátszik majd a gyerek testén anyajegy formájában. Hozzá sem szabad dobni semmit, mert az is kiütközik a csecsemőn.

A szülés megkönnyítéséért

Ha már ennyi dologra figyelt a babonás asszonyság, már csak az van hátra, hogy a szülést megkönnyítse. Ne igyon hát szűk nyakú üvegből. Üljön a ház küszöbére úgy, hogy az egyik lába kívül, a másik belül van. Legjobb, ha esti harangozáskor teszi mindezt, ráadásul szombaton. Vegyen minden ételből először, és jó, ha egy villám sújtotta fa darabkáját hordja magánál. Segítenek a különféle amulettek is. Ilyen például ha nyakunkban kis keresztet viselünk, közepén lukkal, azon egy kereszteletlenül meghalt kisgyermek ingének darabkáját körülkötve. Jó lehet a vulva formájú amulett is, de beválik vörös fonállal dohányzacskóra hímzett kígyó. A zacskó készüljön szamárbőrből és tegyenek bele tömjént. Ezt a zacskót hordják mindig a kebelükben.

A szülés

Somogyszilben az asszony, ha eljön az órája, kibontja a haját térdre ereszkedik és háromszor körbecsússza az asztalt imádkozva közben. A vajúdónak Berzencén nem szabad megszólalnia, még a kérdésre sem felelhet. A szülő nő ágyára ne üljön senki, mert elviszi az álmát. A vajúdó nő a legpiszkosabb, legrongyosabb ruháját veszi magára. Ingben és alsószoknyában szülnek, sőt egyes vidékeken a férjük csizmáját adják a lábukra, hogy könnyebb legyen a szülés. Ahol az állva szülés volt divatban, ott szinte teljesen felöltözve maradtak. Falhoz, vagy ajtófélfához támaszkodtak. A szalma kíséri a születést, hisz a gyermeket a guggolva szülő nő szalmára kell megszülje, lehetőleg a sarokban (Ott jól megtámaszkodik a hát) Gyakori volt, hogy a szülés könnyítése érdekében masszírozták, vagy füstölték a vajúdó asszonyt.