A városi legenda szerint a babona eredete, hogy a francia király 1307. október (péntek) 13-ára adta ki a tömeges letartóztatási parancsot a templomos lovagok ellen. A dátum stimmel, IV. Fülöp valóban ekkor csapott le a rend tagjaira, akiknek jelentős része máglyán, vagy a kínzókamrában végezte, hogy aztán a király rátehesse kezét az “első bankárokként” is számon tartott társaság hatalmas vagyonára, illetve megszabadulhasson a velük szemben felhalmozott tekintélyes adósságaitól.

Ugyanakkor semmilyen bizonyíték nincsen rá, hogy péntek 13. ennek a sötét napnak köszönheti a rossz hírét. A helyzet az, hogy bizonyos kultúrákban mind a péntek, mind a 13-as szám szerencsétlenséggel fenyegető babonás félelmekkel volt körülvéve emberemlékezet óta, melyek pontos gyökeréről csak találgatások vannak. A templomosokra mért csapás mellett a hiedelmek lehetséges forrásaiként szerepelnek Jézus keresztre feszítése (nagypéntek), és a középkori naptárakat vezető szerzetesek életét bonyolító 13 teliholat számláló évek is. A hajós népeknél elterjedt babona volt, hogy pénteken nem szabad útra kelni, mert ez szerencsétlenséget hoz a legénységre.

A péntek és a 13-as szám különösen baljóslatú kombinációjának írásos nyoma mindenesetre nem lelhető fel a 19. század előtt. Valószínű, hogy régóta számon tartották, mint különösen szerencsétlen napot valahogy úgy, mintha azt mondanánk: “a péntek szerencsétlen nap, a 13 szerencsétlen szám, ez így már duplán szerencsétlen”.

A duplázott babonát emellett jelentősen felturbózta egy 1907-ben megjelent, mára elfeledett, de a maga korában népszerű Péntek 13. c. regény. Thomas W. Lawson könyvének főszereplője egy sötét lelkű, elvtelen bróker, aki a babonáktól való félelemre építve robbant ki egy Wall Street-i tőzsdepánikot. A regény és a sajtó által felkapott cím nagy mértékben hozzájárult, hogy péntek 13 a modern világ legismertebb babonájává vált napjainkra.

Forrás: wiki.startlap.hu; Kép forrása: freeImages.com