Ha egy család kutyát tart a lakásban, vagy a ház körül, a magzat annyira hozzászokik az ugatáshoz, hogy kisgyerekként sem ébred majd föl, amikor az ágya mellett csahol a négylábú.

Afelől se legyen kétségünk, hogy a magzatok egyértelműen meg tudják különböztetni szüleik hangját.

A betegségek, nyűgösségek idején ez a módszer évekig segítségünkre lehet: sokszor elég bekapcsolni azt a muzsikát, amit sokat hallgattunk a terhesség alatt, és gyermekünk megnyugszik, ha meg nem is gyógyul tőle, a lázat könnyebben viseli, előbb megnyugszik. Természetesen ez fokozottan igaz akkor, ha az anyukája énekel neki ilyenkor.

Mikor lesz káros a zaj a magzat számára?

Egy kutatásban kimutatták, hogy ha egy kismama tartósan, napi 8 órában 80 dB zajhatásnak van kitéve, akkor megnő az alacsony születési súly kockázata. De ahol a környezeti zajok hosszú távon meghaladják a 65 dB-t, a születési súly már ott is kisebb lehet az alacsony, illetve mérsékelt zajterhelésű környezethez képest.

A hangos zajok nem csupán a magzat szívritmusát és az alacsony születési súly kockázatát fokozhatják, hanem kiválthatják a magzat élénkebb mozgását, halláscsökkenését, kromoszóma-rendellenességet, emelkedett kortizol szintet és csökkent laktogén szintet.

Ezekre figyeljünk:

• terhesség idején kerülni kell a 65 dB-nél hangosabb zajoknak való hosszas kitettséget
• a hangkibocsátó eszközöket – rádiót, CD és MP3 lejátszót, de még a fejhallgatót sem szabad a hashoz közvetlenül odatenni. A kismama hasánál 100 dB-es hanghatás a magzat szívverését percenként akár 10-15 ütemmel is felgyorsíthatja. Ez már a terhesség 27-28. hetétől megfigyelhető.