Jump to content

Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik

2016. 11. 11. 17:50

Márton nap (november 11.) a néphagyomány szerint az éves gazdasági munkák lezárásának ideje és a téli pihenés időszaka a természet számára. Ezen a napon vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg először.

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városábanlátta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton egy hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal.

Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Az álom hatására megkeresztelkedett és innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.
 
Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Mártont annyira szerény volt, hogy méltatlannak tartotta magát e címre, ezért elbújt egy libaólban. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.

Márton napi vigasságok
 
A Márton nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap. Ilyenkor megengedett a jóízű és gazdag falatozás, az újbor megkóstolása.
 
Országszerte márton napi vigasságokat és mulatságokat rendezte anno és ma is sok helyen tartják ezt a szokást.
 
Márton napja, mint időjóslás napja

A népi megfigyelés szerint Szent Márton napja körül általában elromlott az idő és leesett az első hó. Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött.

Ha Márton napja fehér lovon köszöntött be, hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, karácsonyig nem is lesz. Ha kevés hó esett: Márton csak megrázta a szakállát.

"Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton,  borongós tél" - mondja a rigmus.

Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható; ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak.

A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.

Göcseji hagyomány, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz.

A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".

A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.  (forrás:okosanya.blog.hu)

Mi legyen a menü Márton napján?

A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

A tipikus Márton napi ételek tehát a libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.
 
Ma már elterjedt, hogy az éttermek november hónapban külön Márton napi étlappal várják a libafinomságok kedvelőit.

(Forrás: 12csillagjegy.hu; martonnap.hu; kép: google)